Soha el nem engedlek

Arcod rózsáinak szirmát bontja rémület,
pilláidon halódó mosolypelyhek ülnek.
Hőt vajúdnak legyezve könyörgő örömök;
homlokodon keresgélő félsz-kérelem oson.

A Soha el nem engedlek bejegyzés először Szerelmes versek-én jelent meg.